Mosógép
A hétköznapi használatról
A modern energiatakarékos mosógépek a kiemelkedő hatékonyságot azzal tudják elérni, hogy a betett ruha súlyának megfelelő mennyiségű vizet használnak, és csak annyit melegítenek. Ez egyébként azt is jelenti, hogy gazdaságos működéshez nem kell a mosógépet teljesen megtölteni, már jellemzően egy kilogramm ruhatöltettel is megvalósul a kívánt eredmény. Mindezek mellett a még jobb eredmény érdekében a programok ruhatípusokat is megkülönböztetnek, tudva azt, hogy a pamut anyagok több, míg a műszálasok minimális vizet szívnak magukba.
A rendszernek azonban van hátránya is, mégpedig a sérülékenység túltöltés esetén. Míg a régebbi típusoknál a dobot színültig lehetett tölteni károsodás nélkül, a modern készülékek esetében ez hamar meghibásodáshoz vezethet. Ha nem vagyunk biztosak a töltet súlyában, válasszunk inkább több kisseb töltetet, nem fog többe kerülni a mosása, míg nagyobb mennyiség figyeljünk, hogy a száraz ruhák a dob maximum ¾-ig érjenek.
A vízkövesedés, mint probléma, Magyarországon köztudottan jelentős, azonban egyes TV reklámok erősen eltúlozzák annak következményeit. Tudni kell, hogy a mosószerek többsége eleve tartalmaz vízlágyítót, ahhoz külön adagolni nyilván rossz nem lehet, ám lehet, hogy felesleges. Arról nem is beszélve, hogy a vízlágyító csak a készülékék bizonyos részeit éri el, és nem is távolít el minden szennyeződést. Eredményesebb, és nem utolsósorban környezetkímélőbb az ecetes átmosás. 90C fokos mosási programot választva, annak hosszú mosási idejét türelmesen kivárva, évente egy-két alkalommal, tökéletesen kitisztíthatjuk mosógépünket.
Milyen centrifuga fordulatot válasszunk a vásárlásnál?
Elsőre egyszerűnek tűnik a válasz: a lehető legnagyobbat. Ennél azonban árnyaltabb a kérdés, és nem feltétlen csak a készülékek ára közötti különbség miatt. Tudni kell ugyanis, hogy a legmagasabb fordulatot a mosógépek csak néhány, nehéz anyaghoz használandó programhoz kínálják fel. A többi esetében a ruhák anyagának védelme érdekében eleve alacsonyabbat, (például kötöttek, finom ruha nemük esetében 600 fordulat/percet, selyem, szatén anyagoknál 800 fordulat/percet) ajánl fel. Azokon a készülékeken, amelyek rendelkeznek centrifugaállítási lehetőséggel, ezeket a fordulatszámokat csak lefelé irányba lehet változtatni az előbbiekben említett ruhakímélés miatt. Magasabb fordulatszámon centrifugázva a vékonyabb anyagok esetében extrém mértékű gyűrődés keletkezhet, amelyek kivasalása jelentősen növeli a háziasszonyok terheit.
Ezekre figyelemmel a választásnál leginkább a használók mosási szokásait, anyagaik összetételét vesszük figyelembe. Például: sok nagyméretű törölköző, esetleg rongyszőnyeg, munkásruha van rendszeresen a mosnivalók között, javasolt a nagyobb fordulat, ha inkább a finom anyagok a jellemzők, selymek, szaténok, elégséges az alacsonyabb fordulatú készülék, elkerülve a felesleges plusz költséget.
Extra funkciók? Mire jók!
A mosógépgyártók a használhatóság érdekében több extra funkcióval is ellátják készülékeit. Ezen funkciók lényege, haszna azonban első ránézésre nem egyértelmű, ezért ezeket itt sorra vesszük.
- Vasaláskönnyítés: aktiválásának eredménye, hogy a gép a ruhákat az utolsó öblítővízben hagyja, a centrifugálást pedig csak a felhasználó beavatkozására indítja el. A funkció akkor hasznos, ha nem tudjuk biztosan, hogy a mosási program végeztével ki tudunk-e azonnal teregetni. Ha ugyanis a centrifugázott ruha sokáig marad a mosógépben, a gyűrődések rögzülnek, nehezítve a vasalást.
- Késleltetett elindítás lehetősége: az előző probléma másik megoldási lehetősége. A készülék indítása programozható későbbre, a program lefutásának idejét figyelembe véve. Ennek eredményeként beállítható napközbeni mosás, amikor is a ciklus akkora ér véget mikorra már szokás szerint sikerül hazaérni, vagy akár éjszakai mosás, ami reggelre tud elkészülni, így azonnal teregethető a ruha. Ezzel a funkcióval egyébként – ha sok a mosnivaló – időt is lehet spórolni, hiszen este hazaérve még egy mosás beleférhet. Egyszerűbb készülékeknél 3-6-9, míg a komolyabbaknál 1-24 óra késleltetés állítható be.
- Extra öblítés: lényege, hogy a programhoz tartozón kívül további, öblítő szer használata nélküli öblítés is választható, hogy minden vegyi anyag maradvány eltávolításra kerüljön a ruhákból. Azok számára lényeges, akik allergiásak ezekre az anyagokra, illetve, kisbabát nevelőknek, a bőrirritáció kialakulása, allergia megelőzésre.
- Áztatás: Arra az esetre, ha nincs a készüléken olyan program, vagy van, de annak paraméterei nem megfelelőek választható ez az opció. Lényege, hogy nem kell kádban, lavórban áztatni, az a mosási program elindulása előtt megtörténik a gépben. Ez természetesen a mosás idejének jelentős hosszabbodásával jár.
- Gazdasásos (ECO) program: Kevésbé szennyezett ruhák esetében választható opció, amely a centrifuga fordulatot nem, viszont a víz hőmérsékletét, és a mosás idejét jelentősen lerövidíti.
- Rövid program, programrövidítés: Szintén a kevésbé szennyezett anyagok mosására használható kiegészítő. Alacsonyabb hőmérséklettel, és rövidebb programidővel dolgozik, de jellemzően kisebb mennyiségű ruhák berakását igényli, ezt a programtáblázatban ellenőrizni kell. A gyártók két irányból közelítik meg a problémát: vagy eleve egy, vagy több önálló rövidprogramot építenek be a programtáblázatba, vagy a meglevők egy részénél adnak lehetőséget a rövidítésre.
- Frissítő gőzmosás: A legújabb fejlesztések egyike. A ruhát melegviz, és gőz kombinációjával kezeli, akár vegyi anyag hozzáadása nélkül is. A gőz, mint a gőzvasaló esetében is, kiegyenesíti a szálakat, kisimítja gyűrődéseket, de ezen felül felfrissíti, és szagtalanítja a ruhákat. Ideális megoldás évszakváltásnál, a szekrényben hosszú időt töltő ruhák elővételekor azok felfrissítésére, dohányfüstnek kitett anyagok szagtalanítására, kisbabák ruháinak vegyszermentes tisztítására. Hátránya, hogy egyelőre igen drága technológia, így csak felsőkategóriás mosógépekben található meg.
Mosószárító, vagy szárító?
Egyre nagyobb az igény olyan készülékre, amelyek a teregetést, száradást hívatottak kiváltani. Az egyik lehetőség a szárítógép, mellyel önálló fejezetben foglalkozunk. A másik, a mosó-szárító, amely mosógép alapra készített, szárítással kiegészített készülék. Ez a konstrukciónak azonban több a hátránya, mint az előnye. Az előny nyilvánvalóan a helymegtakarítás, két készülék helyett egy készülék. Azonban mint minden hibrid készülék esetében itt, is valamelyik rész korlátozott, ez pedig esetünkben a szárítás. A különálló szárítógép dobja lényegesen nagyobb, mint egy mosógépé. Ez azért van, hogy a ruhák között elég hely legyen a forró levegő áramlásának. A hagyományos mosószárító dobja ehhez képest kicsi, ezért a mosási töltetnek körülbelül a felét tudja megfelelően szárítani. Emiatt vagy eleve kisebb adagokat kell használni, amitől hosszabb lesz a mosás, vagy teljes töltet esetén felezni azt a mosási ciklus végén. Ám egy szárítás hosszú idő, akár több óra is lehet, amíg a töltet kimaradt része gyűrődik, penyhed. Ha viszont a teljes mosási töltet kerül szárításra két dolog történhet. Az egyik, hogy a ruhák egy része szárad csak meg, a dob belseje felé haladva azonban vizesek maradnak. A másik, hogy a közvetlen hőhatásnak kitett ruhák eldeformálódhatnak, összemehetnek. További hátrány, hogy a szárítás alatt keletkező, kis helyre koncentrált hőhatás, illetve jelentősen nagyobb mennyiségű beépített alkatrész miatt a meghibásodás lehetősége lényegyesen nagyobb, javítási költsége jelentősebb összeg. Használatát, vásárlását csak akkor javasoljuk, ha nem szeretnének folyamatosan szárítani, csak eseti jelleggel használják ki a szárítási funkciót, és figyelembe veszik a használati útmutatóban is leírt, csökkentett szárítási kapacitást.
Üdítő kivétel szerencsére van. Prémium kategóriás gyártók előálltak olyan mosószárítóval, amelynek 7-8 kg-om mosási kapacitás mellett és 6-7 kg-os szárítási kapacitással rendelkeznek, így legalább a töltet esetében nem kell kompromisszumot kötni, ám ebben az esetben jelentős árkülönbséggel kell számolni.
Szárítógép
Teregetni senki sem szeret. A száradó ruhák helyet foglalnak, párásítják a környezetet, ősszel, télen nehezen száradnak, csak a gondot okozzák. Ennek megoldására találták ki a szárítógépet, melyből kétféle alapkonstrukciót különböztetünk meg.
Kondenzációs szárítógép
A működési elv leegyszerűsítve annyi, hogy a készülékben meleg levegő kering, amely a külső hideg levegővel keveredve lehűl. A lehűlés során nedvesség csapódik ki, így szárad a ruha. Ehhez azonban viszonylag jelentős energia bekerülésére van szükség, így e gépek hatékonysági mutatója kevésbé jó, ám áruk kedvezőbb, mint más konstrukcióké. Éppen ezért még mindig elsöprően jelentős 85-90% a piaci részesedésük, más konstrukciókhoz képest.
Hőszivattyús szárító
A legjobb energiahatékonyságú alternatíva. A hőszivattyús szárítógép úgy működik, mint egy fordított hűtőszekrény: – a melegítő egység, ez megfelel a hűtő hátulján lévő kondenzációs rácsnak felmelegíti a szárítólevegőt, – amelyet a párátlanító egység lehűt annak érdekében, hogy a nedvességet kivonja belőle. Ez a zárt kör megőrzi az energiát, maximális a hatékonyság, minimális energiaveszteség. A hőszivattyús szárítók kifinomultabb technológiát tartalmaznak ezért lényegesen drágábbak valamint a szárítási idő is hosszabb, mint a hagyományos szárítóké. Ez utóbbi az alacsonyabb szárítási hőmérsékletnek köszönhető, de éppen emiatt jelentős az energia felhasználási különbség is. Ezen kívül további kedvező hatás, hogy a szárítás kímélőbb, amely különösen a hőre érzékenyebb anyagok esetében fontos.
A 6 éves élettartamot figyelembe véve az alacsonyabb energiafogyasztás miatt a magasabb ár megtérül, majd valós megtakarítást realizál. A hőszivattyús szárítógép energiafogyasztása általában csak a fele, vagy még kevesebb, mint egy hagyományos kondenzátoros szárítógépnek, míg árban egyre kisebb a különbség közöttük. Az összehasonlításhoz fontos információ, hogy készülékekhez adott, európai energia címkén látható fogyasztási adat teljes szárítási töltetre vonatkozik, pamut ruhák esetén, amennyiben azok 1000 fordulat/perc centrifugáláson estek át. Ez minden gépnél egységes. Ha éves fogyasztási adatot látunk, ugyanezen programmal, 160 ciklussal számol a gyártó, ezzel kell osztani, és megkapjuk a ciklusonkénti fogyasztást.
Mosogatógép
Hogyan működik?
A mosogatógép az egyik leghasznosabb segédeszköz a háztartásban, nem csak azért, mert használatával jelentős víz, és áram takarítható meg, hanem – és ez szerintünk sokkal lényegesebb – a háziasszonynak rengeteg idejét szabadítja fel. Ez a szabadidő pedig pénzben kifejezhetetlen.
Működése hihetetlenül egyszerű, a mosogatókosarak alatt t forgó lapátok találhatóak, melyeknek fúvókái nagy nyomáson forró, mosószeres vizet permeteznek az edényekre, amelyek ettől a kettős hatástól tisztulnak meg. A mosogatási programok hosszúak, akár több órásak is lehetnek. Ennek oka, hogy nincs közvetlen fizikai kapcsolat, súrolás, dörzsölés, vegyi anyag és melegviz végzi a munkát, ehhez pedig idő kell.
A mosogatás során a gép a felvett egységnyi vizet többször visszacirkulálja, újabbat csak az öblítéshez fog használni. A ciklusok alatti vízfogyasztás így alacsony, amely az áramfelhasználásra is kedvező hatással van.
Mekkorát vegyek?
Mindössze két alapméret létezik, az egyik 45 cm, míg a másik 60 cm szélességű. Minden mosogatógép mélysége egységesen úgy van kialakítva, hogy a 60 cm-es konyhapult alatt elférjen.
Az installálást tekintve további két konstrukciót különbözetünk meg: szabadon álló, és beépíthető készüléket. A szabadon álló változatok a konyha bármely részére elhelyezhetőek, nem szükséges a beépítésük, előlapjuk, burkolatuk esztétikus, formatervezett. Azonban e típusoknál is van lehetőség azokat a konyhapult alá helyezni, például egy üres szekrény helyére. (A lehetőség mindkét méretnél kihasználható) A szabadon álló készülékek magassága ugyan 85 cm, amely a megszokott konyhapult magassága, ám tetőburkolatuk eltávolítható, az így nyert közelítőleg 3cm-el már könnyedén becsúsznak a munkalap alá.
A beépíthető készülékek könnyen felismerhetőek első ránézésre, mivel az oldaluk, előlapjuk egyszerűbb, vékonyabb, általában nem festett, a fedőlap pedig egyáltalán nem található meg rajtuk. A burkolatot majd a konyaszekrény fogja megadni, a tetőlap a munkalap lesz, míg az ajtó borítása, a szekrény ajtajával fog megegyezni.
A kezelőszervek elhelyezésénél két változat lehetséges. A teljesen integrált, vagy él vezérelt típusok esetén a kezelőszervek az ajtó felső élére kerülnek, így az előlap teljesen eltakarja a mosogatógépet, kívülről úgy látszik, mintha csak egy lenne a szekrényajtók közül. Ez főleg rusztikus, hagyományos konyháknál előnyős, ahol egy modern elektromos berendezés elrontaná az összképet. A másik lehetőség külső, általában inox/fém kezelőpaneles, de beépíthető készülék. Ebben az esetben a kezelőszervek egy 11,5 cm széles panelen kapnak helyet az előlapon, és ez alá kerül a bútorral azonos borítás. Ez a változat a modern konyhákban lehet dísze.